A Szöveg Szóban És Írásban Érettségi Tétel
A szöveg írásban, szóban és mindkettőben by Nóra Emmer on Prezi Next
A szöveg szóban és írásban érettségi tetelle
A külföldi rádió adásainak célja az agitáció támogatása volt. 3. Szleng: Izgatottá tétel; más személyben ideges aggódás, zavarodottság keltése. Az anyós agitáció ja miatt nagyon stresszes lettem. Az állandó agitáció miatt rossz a hangulat a munkahelyemen. 4. Orvosi: Túlzott izgatottság, ideges aggódás, amelyen a beteg nem tud felülkerekedni. Az állandó agitáció miatt a beteg nem tudja kipihenni magát. Az agitáció ellen azt javasolta neki az orvos, hogy sokat járjon a természetben. 5. Műszaki, régies: Alapos felkeverés; különféle összeöntött anyagok egyenletes eloszlásúvá vegyítése forgatással, rázással. A folyamatos agitáció miatt nem marad üledék a tartály alján. Kellő agitáció után egyenletesen elkeveredik a tojás a tejben. 6. Műszaki, régies: Villamos gerjesztés; áramfejlesztő generátor vasmagjának mágnesessé tétele a tekercsekre kapcsolt feszültséggel, hogy a forgó mozgást villamos energiává alakítsa. Kellő agitáció nélkül a generátor nem termel áramot. Az agitáció mértékével szabályozni lehet az erőműben termelt energia nagyságát.
- Amerikai rendőr auto elado 6
- Horvát service bt
- Shigatsu wa kimi no uso 5 rész free
- A szöveg szóban és írásban érettségi tétel remix
- Index hu hirek
- Elektromos ultrahangos szúnyogriasztó 50 m2-es területre, Weitech WK0029 Szúnyog riasztó
- Balla bútorbolt jászberény
- A szöveg szóban és írásban érettségi tête au carré
A szöveg szóban és írásban érettségi tête de liste
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a kommunikáció alapfogalmait, a szövegtan alapjait, a társalgási és a hivatalos stílus jellemzőit. Ebből a tanegységből megismerheted a szóbeli és írásbeli szövegek fő jellemzőit, néhány szövegműfajt, köztük a hivatalos levelet. A szó elszáll, az írás megmarad - szokták mondani arra utalva, hogy a szóbeli szövegek kevésbé bizonyító erejűek, mint az írásbeliek. Nyilván van ebben valami, de azért nem ez a teljes igazság. A szóbeli szövegek gazdaságosan megalkothatóak, míg az írásbeliek jóval idő-, energia- és eszközigényesebbek. Az aktuális szóbeli közlésekre gyorsan lehet reagálni, az írottakra lassabban. A szóbeli szövegeket szövegfonetika kíséri, például hangsúly és hanglejtés, ami módosít a jelentésen is. Az írásjelek hatása ennél gyengébb. Az írásnál nagy a pontatlanság veszélye. A szóbeli szöveg tárolása modern technikát kíván, az írásbelié csak az íróeszközöket.
A levél törzsszövegében tartsunk meg egy hármas beosztást. Először szóljunk magunkról, és közöljük, mit is szeretnénk. Utána indokoljuk meg a kérést vagy fejtsük ki az észrevételeket részletesen. A zárásban ismételjük meg az első rész tartalmát úgy, hogy a következményekre és a megoldásra is utalunk. A szöveg alá kerül a keltezés, a "Kelt" szó után a helység és a dátum. Ezt követi az elköszönő forma, vagy "Tisztelettel", vagy "Üdvözlettel". Jöhet az aláírás, alatta a név és a beosztás, esetleg az elérhetőségek. Végül a lap alján szerepelhet egy "Mellékletek" rovat, ide a levéllel együtt küldött dokumentumokat kell beírni. A kisebb ügyiratok között fontos az elismervény. Ezzel igazolják valamilyen áru, értéktárgy, nyomtatvány átvételét. Ilyet töltünk ki, amikor a postástól átveszünk egy küldeményt. Az irat tetején ott a műfaj: "Elismervény", alá pedig jön is a szöveg, melynek lényege, hogy mit, mennyi időre és milyen céllal vettünk át. A meghatalmazás is gyakori, ebben a meghatalmazó jogot ad a meghatalmazottnak, hogy az a nevében és helyette eljárjon egy ügyben.
Az utóbbiban az információ visszakeresése is könnyebb. Ez látszik a nyelvhasználaton is. A szóbeli szövegek mondatszerkesztése lazább, nem annyira igényes a fogalmazás, több az ismétlés, kevésbé egységes a szöveg. Az írott szövegeket igényesebb mondatok, választékosabb fogalmazás, átgondolt szövegszerkezet jellemzi. Nyelvi minőségben az írásbeli erősebb, ami viszont a befogadhatóságot szűkíti. A mindennapokban a szóbeliség aránya jóval magasabb, ez az ember elsőrendű közlésmódja. A nyelvhasználati színterek között a szóbeliség a magánéleti, míg az írásbeliség a közéleti tereken a legélőbb. Az előbbinél olyan szövegműfajok születnek, mint a beszélgetés, a társalgás vagy a vita, utóbbinál a hivatalos levél, a kérvény a meghatalmazás vagy az elismervény. Nézzük át ezeket a műfajokat! A beszélgetés és a társalgás egymás szinonimái is, az utóbbi inkább kötetlenebb. A beszélgetések között van irányított is, például az iskolai vagy munkahelyi helyzetekben. Ekkor a téma kötött, a csapongást az irányító személy gátolja.