Hamarosan rendszeressé válik a nevetés, és kedves hang is társul mellé. Két-háromhónapos korában már ismételget bizonyos hangokat, játszik a hangokkal és a szájával, közben buborékokat is fúj. A következő hetekben kifejezetten élvezni kezdi a hangadást, rikoltozik és gőgicsélve "beszélget". Szinte bárkire rámosolyog. A fölé lógatott játékokat pofozza, majd rá is markol a kisebb tárgyakra. Arra, hogy tudatosan el tudja ezeket engedni, pár hetet várni kell. Öthónaposan előfordulhat, hogy a tárgyakat az egyik kezéből a másikba teszi, sőt, ha egy játék elgurult, utána fordul. Fél éves korában már szótagokat ismételget (mamama – bababa), bár nem kapcsol jelentést hozzájuk. Hét hónaposan utánozni kezd bizonyos hangokat, a következő hetekben van olyan baba, aki már "jelbeszéddel" kommunikál: a karját emeli, ha azt akarja, vegyék fel, integet, tapsol. Sok baba kilenc hónapos kora körül már érzi a beszélő hangsúlyából az érzelmeket, és megérti a "nem" szót – de valószínű nem engedelmeskedik. Ez az az időszak, amikor könnyen sírva fakad, ha idegenek közelednek hozzá.
A beszéd kapujában Tíz hónapos kor körül egyes babák kimondják az első értelmes szót, amelyet a helyén használnak. Sok baba "halandzsázni" kezd, anyanyelve hangsúlyával anyanyelve hangkészletét használja, mintha beszélne. Egyszerű utasításokat már megért, de nem feltétlenül hajtja végre. Egyre több jelbeszédet használ, a "nem" szó hallatán rázza a fejét, mutatja, hol az orra, füle. Innen kezdve van olyan totyogó, aki megtáltosodik, ésmásfél – két éves korára tisztán beszél, egyszerű mondatokat használva. És van, akiről tudjuk, hogy mindent ért, de nem használ egyre több szót a kommunikációhoz. Ha két és fél – három éves korra sem alakul ki a beszéd képessége, mindenképpen fejlesztésre lesz szüksége. Olvasson még többet a témában ITT!